2021/2. szám

Az Európai Zöld Megállapodás elemzése, figyelembe véve az uniós soft law jelleget és a nemzetközi jogi kontextust

Köböl-Benda Vivien
PhD hallgató (PPKE JÁK)

Az Európai Zöld Megállapodás 2019 decemberében született bizottsági közlemény, mely meghatározó szereppel bír az EU környezet és egyéb kapcsolódó szakpolitikai területeinek irányvonala szempontjából. Formáját tekintve soft law eszköz, tehát nem bír jogi kötőerővel. Ez azonban nem zárja ki jelentős, akár jogi jellegű hatását is, különös tekintettel az új európai klímarendelet indítványozásának, illetve számos már meglévő hard law szabály felülvizsgálatának a közleményben történő előirányzására. Az Európai Zöld Megállapodás struktúráját tekintve három fő egységre oszlik, egyrészt meghatározza az uniós gazdaság átalakításának lépéseit a fenntartható jövő érdekében, melynek keretében kijelöli az átalakítandó szakpolitikákat, melyek közül egyértelmű prioritást élvez az Unió 2050-re irányuló klímasemlegességi törekvésének előirányzása. Másrészt kitér az Unió nemzetközi szerepvállalására, globális vezetői szerepére, illetve harmadrészt meghatározza az úgynevezett európai éghajlati paktumot. A közlemény egyértelműen kijelöli a Bizottság cselekvésének irányát, soft law illetve hard law dokumentumokhoz kapcsolódó tervezett lépéseit, hozzájárulva többek között az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak megvalósításához is. Jelen tanulmány egyrészt megvizsgálja a soft law jelenségét az Európai Unióban, másrészt tartalmi szempontból is bemutatja az Európai Zöld Megállapodást, különös tekintettel az unió nemzetközi kötelezettségvállalásaira.

Kulcsszavak: Európai Zöld Megállapodás- EU soft law - környezetpolitika


The analysis of European Green Deal, in the light of its EU soft law characteristics and the international legal context

Vivien Köböl-Benda
PhD student (Pázmány Péter Catholic University)

The European Green Deal is the European Commission's communication of 2019, which has an important role in the EU's environmental and other related policy fields' direction. Formally, it is a soft law instrument, so its legal nature is legally non-binding. However, this does not exclude its significant, even legal effect, particularly in the light of the announces of the European climate law's proposal and the review of several existing hard law norms. The European Green Deal's structure is consisting of three parts, first, it sets the steps of the transformation of the EU's economy for a sustainable future, the transformative policies are defined in this part, where the 2050 goal of climate neutrality has priority. Secondly, it mentions the EU's global engagement, its role as a leader, and finally, it defines the European Climate Pact. The communication marks the direction of the Commission's actions, its proposed steps related to soft and hard law documents, contributing to the EU's global commitments. On the one hand, this paper examines the phenomena of soft law in the EU, on the other hand, analyses the European Green Deal substantively, in particular, the EU's international engagements.

Keywords: European Green Deal - EU soft law - environmental policy

Tovább a teljes tanulmányra - PDF

Vissza / Back