|
MÓDSZERTANI INKOHERENCIA AZ EURÓPAI UNIÓS ÉS A REGIONÁLIS ALAPJOGVÉDELEM KÖZÖTT
A kollektív alku és fellépés jogának luxembourgi korlátozása a strasbourgi joggyakorlat tükrében
Kószás Attila Gábor
PhD-hallgató (PPKE JÁK)
Az európai integráció megalapításának célja és fejlődési irányai évtizedeken át tisztán gazdasági indíttatású volt. Sem szociális politika, sem alapjogi védelem nem létezett. Az Európai Unió (EU) alapjogokat érintő jogalkotása és joggyakorlata fokozatosan került a tagállamok által támasztott elvárások hatása alá. Ezen elvárások - többek között - a tagállamok 'külső' kötelezettségeiből erednek, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) történő alávetésből.
Az alapjogi védelem jogalkotás terén történő fejlődése csúcsának tekinthető az Alapjogi Charta elfogadása, valamint az EU várható csatlakozása az EJEE-hez. Mindazonáltal, ez a fejlődés korántsem tekinthető befejezettnek az Európai Unió Bíróságának (EUB) joggyakorlatában, ugyanis az arányosság elvének alkalmazásában jelentős inkoherencia mutatkozik az EUB és az Emberi Jogok Európai Bírósága között. Ebben a tanulmányban részleteiben megvizsgáljuk ezen inkoherenciát azon egyik hipotézisünkkel, miszerint az EUB joggyakorlata a gazdasági szabadságokat priorizálja az alapvető jogokkal - mint a kollektív alkuhoz vagy kollektív fellépéshez való jog - szemben. Az EUB által alkalmazott mérlegelési módszertant figyelembe véve, további hipotézisünk hogy - a jogszabályi változások ellenére - az EUB nem vált emberi jogi bírósággá, legalábbis, ami az alapvető szociális jogokhoz sorolható kollektív munkajogokat illeti.
Kulcsszavak: alapvető jogok védelme, kollektív munkajogok, arányosság elve, jogrendek kollíziója
METHODOLOGICAL INCOHERENCE BETWEEN THE REGIONAL AND THE EUROPEAN UNION PROTECTION OF FUNDAMENTAL RIGHTS
Restrictions of collective bargaining and action in Luxembourg in the light of the jurisdiction of Strasbourg
Attila Gábor Kószás
PhD Student (Pázmány Péter Catholic University)
The aim of the establishment of the european integration and its direction of evolution was purely economical for decades. Neither social policy, nor system of fundamental rights existed. The legislation and jurisdiction of the European Union (EU) concerning fundamental rights has gradually become affected by the expectations of the member states. These expectations result, in particular, from ’external’ obligations of the member states, especially the European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms (ECHR).
The evolution of the protection of fundamental rights concerning legislation has finally brought to an end by the adoption of the Charter of Fundamental Rights with the expected accession of the EU to the ECHR. However, this evolution cannot be considered as complete at all regarding the jurisdiction of the European Court of Justice (ECJ), because a significant incoherence can be detected between the proportionality assessment before the ECJ and the European Court of Human Rights. In this paper we examine this incoherence in details with one of our main hypotheses that the jurisdiction of the ECJ prevails economic freedoms over fundamental rights like the right to collective bargaining and to collective action. Taking into account the methodology concerning the assessment of the ECJ, our hypothesis furthermore is that the ECJ - regardless of the legislation changes - has not become a human rights court regarding the fundamental social rights which contain especially the collective labour rights.
Keywords: protection of fundamental rights, collective labour rights, proportionality principle, collision of legal orders
|