|
"Nata Regina Hungariae"
A mayorazgo-szemlélet a 16-17. századi Habsburg spanyol királynék kézfogója és végrendelete tükrében - egy érdekesség a magyar alkotmánytörténet szemszögéből
LIKTOR Zoltán Attila
megbízott oktató (PPKE JÁK)
A Magyar Királyság trónbetöltésének rendje 1687-ig választással vegyes öröklés volt, amely szerint 1526-ot követően az I. Ferdinándtól fiágon leszármazó főhercegek közül a rendek szabadon választhattak uralkodót. Ezzel szemben a Habsburg-ház "mindkét ága", az osztrák és a spanyol is örökletes monarchiaként értelmezte Magyarországot, ahol a férfiak és nők is örökölhetnek, aminek következtében a spanyol uralkodókkal frigyre lépő Habsburg főhercegnők mindegyike kiadott egy nyilatkozatot, amelyben lemond a saját- és utódai nevében a magyar(- és a cseh) trónra való jogáról és igényéről a Ház főhercegei javára, fenntartva viszont azt arra az esetre ha azoknak magva szakadna. Ezek a nyilatkozatok - amelyek nem voltak összhangban a magyar közjoggal - világosan visszatükrözik azt a spanyolos hitbizományi jogfelfogást, amely a dinasztia mindkét ágának sajátja volt a 16-17. században egyaránt. Ugyan kulturális téren valóban megfigyelhető a 16. században egy germanizációs folyamat az "osztrák-ágban", de éppen ezek a nyilatkozatok, házassági- és öröklési szerződések, végrendeletek mutatják meg azt, hogy a spanyolos hitbizományi jogszemlélet mindkét ágban meghatározó maradt. Éppen ebből az értelmezésből fakadt az a törekvés, amely a spanyol uralkodók magyar trónöröklési jogát hangoztatta, és végül vitte keresztül annak országgyűlési becikkelyezését is (1687) Pozsonyban.
Kulcsszavak: Magyar Királyság - Habsburg-ház - Habsburg Monarchia - Spanyol Monarchia
"Nata Regina Hungariae"
The mayorazgo-approach in the engagements and last wills of the spanish Habsburg queens during the 16-17th centuries - a curiosity from the aspect of the ancient hungarian constitution
Zoltán Attila LIKTOR
lecturer (Pázmány Péter Catholic University)
The Kingdom of Hungary until 1687 was a limited monarchy, the person of the king depended on the free election of the estates, although the election was limited on the legitimate male descendents of King Ferdinand I of Habsburg (1526-1564). The female line, or the members of the spanish branch of the House of Habsburg had no right to be elect king of Hungary before. At the same time the spanish mayorazgo-approach of the two branch of the dynasty did not share this fact, and demanded the Holy Crown of Hungary for many times, finally King Philip III of Spain - great-grandson of Anne of Jagello queen of Hungary and Bohemia (1526-1547) - agreed to renounce his claims to the throne of Hungary at the famous Oñate treaty (1617). Similarly resignation declarations were issued by all Habsburg queens of Spain, like Anne (1571), Margaret (1598) and Mariana (1647) in the favor of the Archdukes, these documents were not valid by the aspect of the hungarian law, although the kings of Spain claimed the throne of Hungary, after the liberation of Buda (1686) the Diet of Pozsony was put under pression to accept the orden of the succession of the male line of the Habsburgs. As a result the right of King Charles II of Habsburg was also accepted by the hungarian estates (1687), but it was never realized because of the extinction of the spanish branch of the dynasty (1700).
Keywords: Kingdom of Hungary - House of Habsburg - Habsburg Monarchy - Spanish Monarchy
|