|
A választójog (mint alapjog) szabályozása az Európai Unióban, különös tekintettel az európai uniós polgárság fogalmára
KURUNCZI Gábor
egyetemi adjunktus (PPKE JÁK)
Az európai integráció, és az Európai Unió fejlődéstörténetének egyik fontos kérdése, hogy eljuthat-e az európai közösség a nemzetek Európájából az európai egyesült államok koncepciójáig, egyáltalán jó-e, ha ez az európai integrációnak a célja. Jelen tanulmány azonban elsősorban nem erre, hanem egy ezzel szoros összefüggésben álló előkérdésre keresi a választ: arra, hogy az európai uniós polgárság milyen viszonyban áll a választójog fogalmával (azaz az aktív és passzív választójogosultság meghatározásával). Ennek vizsgálata során pedig három kérdést jár körbe a tanulmány. Egyfelől azt, hogy hogyan jelenik meg az egyes európai uniós országok választójogi szabályaiban az európai uniós polgárság fogalma? Másfelől, hogy az egyes európai uniós tagállamokban, mely választásokon lehet csoportképző tényező az európai uniós polgárság? Végül pedig, hogy van-e létjogosultsága (egyáltalán lehetősége) az európai uniós polgárság kérdését a választójog szabályozása körében értelmezni? "Átveheti-e" az európai uniós polgárság a nép fogalmának meghatározása során a helyet az állampolgárságtól? A tanulmány fő konklúziója, hogy az európai uniós polgárság fogalmának a választójog területén csak azon választások tekintetében lehet (illetve van) jelentősége, ahol az effektivitás elve érvényesül (tehát ahol az adott országhoz vagy településhez való tényleges kötődés a lényeges). A tagállamok parlamentjeinek a megválasztása során azonban kijelenthető, hogy az európai uniós polgárságnak jelenleg nincs jelentősége, és nem is reális, hogy ezen a téren változás történjen. Már csak azért sem, mivel a nép alkotmányos fogalmába tartozás nem határozható meg kizárólag a lakóhely alapján.
Kulcsszavak: európai uniós polgárság, nép alkotmányos fogalma, általános választójog, demokratikus legitimáció, európai parlamenti választások
Regulation of the right to vote (as a fundamental right) in the European Union, in particular the concept of citizenship of the European Union
Gábor KURUNCZI
assistant professor (Pázmány Péter Catholic University)
One of the important issues in the history of European integration and the development of the European Union is whether the European Community can move from a Europe of nations to the concept of a united Europe. However, the present study does not primarily seek an answer to this, but to a closely related preconclusive question: the question of how European citizenship relates to the concept of the right to vote. In examining this, the study revolves around three issues. On the one hand, how the concept of European citizenship appears in the electoral rules of each European Union country? On the other hand, in each European Union Member State, in which elections can European Union citizenship be a grouping factor? Finally, do you have the right to exist or the possibility of interpreting the issue of citizenship of the European Union in the context of the right to vote? The main conclusion of the study is that the concept of citizenship of the European Union in the field of suffrage can (or does) have significance only in relation to elections where the principle of effectiveness applies (thus, where the actual attachment to a given country or settlement is relevant). However, in the election of the parliaments of the Member States, it can be said that citizenship of the European Union is currently irrelevant, and nor is it realistic for change to take place in this area. Not least because belonging to the constitutional concept of the people cannot be determined solely on the basis of place of residence.
Keywords: citizenship of the European Union, constitutional concept of people, general suffrage, democratic legitimacy, European Parliament of elections
|
|