|
Apák és gyermekek
A gyermek joga származása, és különösen apai származása megismeréséhez az apasági vélelmekkel összefüggésben
SZEIBERT Orsolya
egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
A tanulmány alapvető célja annak vizsgálata, hogy a gyermekjogi követelmények - és különösen az ENSZ Gyermekjogi egyezményének követelményei - alapján joga van-e a gyermeknek megismerni vér szerinti származását abban az esetben, ha más férfi kerül leszármazás útján apai jogállásba, mint akitől a gyermek valóban származik, és egyébként a biológiai apa személye ismert lehet. Az apaság alapjául szolgáló apasági vélelmek szigorú rendszert alkotnak, melyek alapvetően arra épülnek, hogy az a férfi töltse be a jogállást, akitől a gyermek valóban származik, de a rendszer működéséből adódóan más férfi is kerülhet apai jogállásba. Amennyiben az anya házasságot köt, férje lesz az apa, és a biológiai apának nincs felperesi legitimációja arra nézve, hogy megtámadja a fennálló vélelmet - egy ilyen ügyben döntött az Alkotmánybíróság 2020-ban. A tanulmány tárgyalja az AB határozat származás megismerésével kapcsolatos megállapításait, és azt, hogy miként jelent meg a származás megismeréséhez fűződő jog a hazai jogirodalomban, valamint a polgári jogi kodifikáció során, s általában milyen családjogi helyzetekben (örökbefogadás, ivarsejt-adományozás) lehet helye a származás megismerésének. Részletesen tér ki a fejtegetés a Gyermekjogi egyezmény vonatkozó 7. cikkének értelmezésére, a származás megismeréshez fűződő jogra, mint a gyermek jogára, és értékeli a felmerülő érdekkonfliktusok, valamint a gyermekjogok összetettségének jelentőségét.
Kulcsszavak: a származás megismeréséhez fűződő jog mint gyermekjog, nem a biológiai apa apai jogállása, AB határozat, hazai megközelítések, az ENSZ Gyermekjogi egyezményének követelményei
Fathers and Children
The Right of the Child to the Knowledge of their Origin, in Particular of their Paternal Parentage in the Context of the Presumption of Paternity
Orsolya SZEIBERT
Professor (ELTE ÁJK)
The main purpose of the paper is to examine whether the child has a right to know their origin if the paternal status is filled by a man other than the biological father by kinship and there is a possibility to know the biological father according to the children rights' requirements, especially those of the UN Convention on the Rights of the Child. The paternal presumptions providing the basis of the paternal status create a strict regime with the aim that the biological father shall fill the paternal status. It, however, could occur that another man becomes the father in legal sense as a result of the operation of the regime of presumptions. If the mother marries, her husband becomes the (presumed) father and the biological father cannot challenge this paternal presumption. The Hungarian Constitutional Court (HCC) decided such a case in 2020. The paper deals with the statements of the decision of the HCC concerning the knowledge of origin, the approaches to this issue in Hungarian legal literature, during the codification of Hungarian civil law, and how the right to know someone's origin may emerge in family law (adoption and donation of sperm). The contribution goes into details on the interpretation of Article 7 of the UNCRC, the right to know the origin as a right of the child and evaluates the significance of the emerging conflicts of interests and the complexity of children's rights.
Keywords: right to know someone's origin as a right of the child, paternal status of the non-biological father, decision of the Hungarian Constitutional Court, Hungarian approaches, requirements of the UNCRC
|
|