2023/4. szám

Távmeghallgatás és online tolmácsolás a büntetőeljárásban
Digitális eszközök európai és hazai relevanciája a pandémia után

GERENCSÉR Balázs Szabolcs
habilitált egyetemi docens (PPKE JÁK)

A bíróság előtti eljárások - akár polgári, közigazgatási, akár büntetőjogi jellegűek - jelentős digitalizációs fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedben. Az Európai Unió a tagállamok technológiai fejlődését egy "eredménytáblán" rögzíti, amely külön kitér az igazságszolgáltatásban alkalmazott digitális eszközökre. Ezzel párhuzamosan az Európa Tanács igazságszolgáltatással foglalkozó specializált tanácsadó szervei jogi követelményrendszert fogalmaznak meg, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a digitális eszközök akkor alkalmazhatóak, ha az eljárási jogokat támogatják. Magyarországot a koronavírus-járvány első szakasza akkor érte, amikor éppen elkezdte kiépíteni a digitális kapcsolattartás eszközrendszerét a bíróságokon és a társszerveknél. A járvány alatti kényszerű online eljárási kapcsolattartást követően azonban a nagy visszarendeződés ellenére megmaradtak olyan eljárási cselekmények, amelyek esetében ma is alkalmazzák bírák, ügyészek, ügyvédek és tolmácsok az online kapcsolattartást. Jelen kutatás mindezekből egy speciális területet vizsgál: azt az esetet, amikor a külföldi fogvatartott terhelt online meghallgatására kerül sor, tolmács alkalmazásával. A nemzetközi standardok és a hazai jogszabályok bemutatását követően egy empirikus kutatás eredményeit közli a tanulmány, amelyben ügyészek számoltak be a távmeghallgatások során nyert tapasztalataikról. Mindeközben arra a kérdésre keresi a kutatás a választ, hogy megfelel-e a magyar jog az Európa Tanács azon álláspontjának, hogy távmeghallgatás akkor alkalmazható, ha az eljárási jogok érvényesülését nemhogy nem sérti, de inkább támogatja azokat?

Kulcsszavak: büntetőeljárás, távmeghallgatás, bíróságok, ügyészség, védelem, Európai Unió, Európa Tanács


Online Hearing and Interpreting in the Criminal Proceedings
The Relevancy of Digital Tools in European and Hungarian context after the Pandemic

Balázs Szabolcs GERENCSÉR
associate professor (Pázmány Péter Catholic University)

Judicial procedures - whether civil, administrative or criminal - have undergone significant digitalisation over the past decade. The European Union records the technological progress made by the Member States in a "Scoreboard", which refers specifically to digital tools used in the administration of justice. At the same time, the Council of Europe's specialised advisory bodies on justice set out legal requirements which emphasise that digital tools can be used if they support procedural rights. Hungary was hit by the first phase of the COVID-19 pandemic just as it was starting to build digital connectivity tools for courts and related bodies. However, despite the huge backlog of forced use of online procedural communication during the epidemic, there are still procedural acts for which judges, prosecutors, lawyers and interpreters still use online communication. The present research focuses on one specific area: the online hearing of a foreign detainee with the use of an interpreter. After a description of international standards and national legislation, the paper presents the results of an empirical study in which prosecutors report on their experiences of remote hearing. In the meantime, the research seeks to answer the question whether Hungarian law is in line with the Council of Europe's position that remote hearing can be used if it does not violate procedural rights but supports them.

Keywords:

Tovább a teljes tanulmányra - PDF

Vissza / Back