|
Köztársasági elnökből politikai elítélt: a Károlyi Mihállyal szemben lefolytatott büntetőeljárások a két világháború között, különös tekintettel a nemzetrágalmazási perekre
DRÓCSA Izabella
kutató (Veritas Intézet)
Károlyi Mihály, az 1918-ban kikiáltott népköztársaság kormányfője, majd későbbi köztársasági elnöke a Tanácsköztársaság bevezetése után 1919. július 5-én elhagyta Magyarországot. Külföldi letelepedését követően olyan politikai tartalmú kijelentéseket tett a nyilvánosság előtt, amely miatt a magyar ügyészség számos alkalommal büntetőeljárás kezdeményezését indítványozta a vádtanács felé. Ezen eljárások jelentős részében a Horthy-korszak rendtörvénye, Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. törvény (továbbiakban: Átv.) 7. §-a szerinti ún. nemzetrágalmazás tényállása alapján került sor a nyomozás elrendelésére és a vádemelésre. Jelen tanulmányomban a vizsgálódásom tárgyát az képezi, vajon a vádlott által tett kijelentések valóban megalapozták-e az Átv. által felelősségre vonást.
A rendtörvény 7. § (1). bek. szerint "aki olyan valótlan tényt állít vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, vagy hitelét sértse, vétséget követ el..." E bűntett minősített esete pedig a (2) bek. szerint akkor valósul meg, amennyiben a tényállást az elkövető a célból valósítja meg, hogy Magyarországgal szemben más külföldi állam vagy nemzetközi szervezet valamilyen ellenséges cselekményt valósítson meg, vagy arra nézve kialakuljon benne a szándék. A törvény ismeretében röviden bemutatnám a kutatásom tárgyát képező pereket, vizsgálva majd a korábban már említett összefüggéseket.
Kulcsszavak: Károlyi Mihály, nemzetrágalmazás, rendtörvény, 1921. évi III. törvény, terhelt távollétében történő eljárás
From Being the President into Convict: Criminal Procedures against Mihály Károlyi in Interwar Hungary with Special Regard to the Action of Libel against the Nation
Izabella DRÓCSA
Research Fellow (VERITAS)
At the period of Horthy, numerous criminal proceedings were started against Mihály Károlyi former head of state: between 1919 and 1939 altogether eleven examinations were maintained. The competent authority ordered criminal investigation for six times owing to suspicion of 'libel against the nation.' From these cases, the court acting in the first instance declared the criminality for four times, while in the case of the other two supposed crime did not get until the trial stage.
For the analysis of these criminal procedures, it is indispensable to introduce that fact of the crime, which established the impeachment. After the first World War the radical political movements were become stronger in Hungary, and the effective Criminal Code was not able to give an appropriate solution against these organisations. According to this new legal situation, the conception of the so-called acts of order was created, which aggravated the crimes against state for the protection of the current constitutional order.
According to the description above, the criminal investigations against Károlyi at the interwar were based on the Act of Order No III of 1921 on the more effective protection of the state and social order, whose no. 7. § regulated the basis and aggravated case of the 'libel against the nation,' which was considered as a special form of defamation, because it was just committed against the Hungarian Kingdom.
Keywords: Mihály Károlyi, libel against the nation, state protection act, Act No III of 1921, criminal procedure in the absence of the accused
|
|