|
Az emberi méltóság szerepe a kortárs nemzetközi jogban
ÁDÁNY Tamás Vince
egyetemi docens (PPKE JÁK)
Az emberi méltósággal foglalkozó hazai munkák többsége magánjogi, kisebb mértékben alkotmányjogi területen alkotó szerzők műve. Ezekben a művekben, a magyar jogban elterjedt szóhasználat miatt szinte egyeduralkodó az a megfogalmazás, ami az emberi méltóságot egy önálló jog tárgyaként írja le: az emberi méltósághoz való jogként. A nemzetközi jogi irodalomban az emberi méltóság tárgyalásának domináns keretrendszerét azonban nem a magánjogi, hanem az emberi jogi témák jelentik, és sem a vonatkozó egyezmények, sem az akadémiai munkák nem beszélnek méltósághoz való jogról, helyette átfogó, alapelvi jelentőséget tulajdonítanak a méltóságnak.
A jelen írás nem törekszik a méltóság fogalmának részletes elemzésére, sem eredetének tisztázására - ezekre a kérdésekre csak a fogalmi keretek tisztázása érdekében, érintőlegesen térek ki. A nemzetközi egyezményekben leképeződő, a fogalom határozatlanságát elfogadó, némileg konformista egyet nem értés hagyományát folytatva, a fogalommeghatározás helyett a méltóság nemzetközi emberi jogi rendszerben betöltött szerepével kapcsolatos két kérdés jelenti a vizsgálat tárgyát: a méltóság, mint érték létezése vajon ténykérdés vagy egy meghatározott jogviszony következménye-e? Ugyanezt a kérdést a gyakorlati alkalmazások oldaláról megfogalmazva: mi az oka annak, az emberi méltósághoz való jog nem szerepel a nemzetközi jogi instrumentumok érdemi részében, a jogirodalom mégis megalapozottan állítja, hogy az emberi méltóság az emberi jogi rendszer alapja, amelyet szinte minden vonatkozó nemzetközi egyezményben elismernek?
A második vizsgált kérdés az, hogy az eltérő megfogalmazás miatt a nemzetközi emberi jogi bíráskodásban milyen módon lehet érvényesíteni az emberi méltóság megsértéséből fakadó igényeket?
Végül, de nem utolsósorban a tanulmány az emberi méltóságot a nemzetközi jog egyéb, az egyén nemzetközi jogalanyiságához kapcsolódó területein vizsgálja, mint a humanitárius jog vagy a nemzetközi büntetőjog, annak érdekében, hogy bizonyítást nyerjen: az emberi méltóság nem egyszerűen egy alapjog a sok közül, hanem valóban egy olyan strukturális alapelv, amely áthatja az egyén és az állam viszonyát meghatározó nemzeti és nemzetközi szabályozást is.
Kulcsszavak: emberi méltóság, nemzetközi jog, emberi jogok, EJEB, halálos autonóm fegyverek, Martens záradék, gyűlöletbeszéd
The Role of Human Dignity in Contemporary International Law
Tamás Vince ÁDÁNY
associate professor (Pázmány Péter Catholic University)
The majority of academic papers on human dignity by Hungarian speaking authors focus on issues of private law, and to a lesser extent on constitutional law, while in English works the focus is almost unilaterally is on human rights. The predominant wording used by nearly every Hungarian authors describes human dignity as a subject to an independent right: the right to human dignity. Meanwhile neither the relevant international conventions nor the abundance of academic works in English discuss such a 'right' to dignity, but consider dignity
This paper does not attempt to analyze the concept of dignity in detail, nor to clarify its origin - these questions are mentioned only tangentially in order to clarify the conceptual framework. Following a somewhat conformist tradition of 'agree to disagree' as reflected in international conventions, accepting the indeterminacy of the concept, instead of defining the concept, two questions related to the role of dignity in the international human rights system are the subject of the present investigation: is the existence of dignity as a value a matter of fact or matter of law? Formulating the same question from a more practical angle: why is the right to human dignity not included in the substantive part of international legal instruments, yet the legal literature correctly claims that human dignity is the basis of the human rights system, and it is included in almost all relevant international conventions?
The second research question derives from this difference between Hungarian academic speech and and international human rights law. If there is no right to human dignity, as such, then in what way can claims arising from the violation of human dignity be enforced in international human rights adjudication?
Last but not least, this study examines human dignity in other areas of international law related to the international legal personality of the individual, such as humanitarian law or international criminal law to conclude that human dignity is far more, than a matter for a single right: it is indeed possibly the single most important structural principle defining the relation between individuals and sovereign states domestically and internationally.
Keywords: human dignity, international law, human rights, ECHR, leathal autonomous weapons, Martens clause, hate speech
|
|